„A kulcsszavak a jelenlét és a befogadás”

Miben segíthet a szeretetszolgálat a katasztrófák helyszínén? Mik a feladatok az áldozatok kimentése után? Ki lehet alkalmas a segítségnyújtásra? Július elejétől augusztus végéig Szerbiában és Boszniában több árvíz sújtotta faluban is fontos szerepet játszott a Máltai Szeretetszolgálat Segélykoordinációs Kirendeltsége. Az aktualitásokról és a katasztrófavédelem alapvető fogalmairól Adányi Lászlóval, a vészhelyzet-kezelés munkacsoport vezetőjével beszélgettünk.

Mi a feladata a katasztrófavédelmi szakszolgálatnak?

Azt szokták mondani, hogy a katasztrófa jön, nem tudjuk, hogy mikor, de ma megint egy nappal közelebb vagyunk hozzá. A katasztrófavédelem szavunk a német “Katastrophenschutz” szóból ered. Persze ez nem a legszerencsésebb elnevezés, hiszen nem a katasztrófát védjük, de a katasztrófa elleni védekezést nehéz egy kifejezésbe tömöríteni. Mi vészhelyzet-kezelésnek szoktunk nevezni a tevékenységünket. Mindig készen kell állni a veszélyre, és ha bekövetkezik a probléma, akkor azonnal reagálnunk kell.

img_5273

Mennyiben különbözik a Máltai Szeretetszolgálat helyszíni tevékenysége a mentést végző alakulatok feladatától?

A szeretetszolgálat nem egy mentőszervezet. Földrengéseknél, árvizeknél és egyéb katasztrófáknál nem jelenünk meg védőruhákban, ásóval, lapáttal és kutyával. A mi küldetésünk a rászoruló emberhez szól. Ha valakinek a feje felett összedől a ház, akkor ő rászoruló. És nemcsak arra szorul rá, hogy kiszabadítsa az erre speciálisan felkészített mentőegység, hanem ha már kihúzták, és nem kerül kórházba, akkor valaki törődjön vele és a családjával. Amikor a mentőalakulatok elhagyják a helyszínt, az összedőlt ház ott marad, a probléma pedig továbbra is fennáll.

Milyen feladatok hárulnak az állami szervekre, és mit kell egy segélyszervezetnek tennie katasztrófa esetén?

A veszélyelhárítást a szeretetszolgálathoz beérkező adománypénzekből finanszírozzuk. Ezek az összegek nem arra valók, hogy átvállaljuk az állam kötelességeit. Az állam ugyanis azért szedi az adót, hogy a közjót finanszírozza, de mindezt jogszabályok alapján kell végeznie. A törvények azonban kereteket szabnak, amiket nem lehet átlépni. Egy segélyszervezet ezzel szemben tud olyan döntéseket hozni, amelyeknek van szakmai alapja, de sokkal nagyobb a rugalmassága. A két dolog tehát kiegészíti egymást, ezért fontos, hogy együttműködjünk a hivatásos szervekkel. Az évek során kezd kialakulni a rendszer: mindkét résztvevő tudja, mi a szabály a focipályán.

viz_klenak

Milyen fázisokból áll a segítségnyújtás a katasztrófák után?

A mi tevékenységünk a károsultak, a veszélyeztetettek és a beavatkozók megsegítését szolgálja. A helyszínen pszicho-szociális támogató munkát kezdünk el, ami a testi igények ellátásával párosul: általában teát, kávét osztunk, aminek a lényege a meleg folyadékon kívül, hogy van valaki, akivel a katasztrófa áldozata legalább 5-10 percet tud beszélgetni, akitől erőt kap ahhoz, hogy folytatni tudja az emberek kihúzását, a vonat szétvágását vagy más tevékenységet. Amikor a mentési fázis véget ér, azután következik a humanitárius segélyezés: az embereknek alapvető szükségleteik kielégítésében kell segíteni. Ha már kialakulóban van egy hosszabb távú megoldás, akkor jön az újjáépítési fázis: ilyenkor a takarításban és a pakolásban kell közreműködnünk. Árvizeknél általában az ingóságpótlásban is részt veszünk, valamint házakat szoktunk szárítani speciális berendezésekkel, amivel meggyorsíthatjuk a visszaköltözést.

Milyen elveket követve dolgozik a Máltai a helyszíneken?

Az elmúlt 25 év gyakorlata alapján két kiemelt alapelve van a szeretetszolgálatnak: az egyik a befogadás, a másik a jelenlét. A befogadás azzal kezdődött, hogy befogadtuk a kelet-német menekülteket, de befogadunk mindenkit, aki bajban van. Természetesen a katasztrófa áldozatai is bajban vannak, és valamilyen szinten azok is, akik rajtuk segítenek, mert érzelmileg sokszor nehéz feldolgozni, amit a helyszínen látnak, és amilyen munkában részt vesznek. A másik, a jelenlét azt takarja, hogy ott vagyunk, azok között az emberek közt, akik a rászorulók. Ezt a munkát nem lehet íróasztal mögül végezni, és nem lehet úgy sem, hogy odamegyek katasztrófaturistaként, teszek egy rövid látogatást, viszek egy kis segélyt, és ezzel a dolog el van intézve. A segítség személyes kapcsolat, hiszen ez alapján ismerhetjük meg a valós szükségletet. A másik ember számára szükséges módon kell segíteni. Ha katasztrófa történik, akkor ott különleges körülmények vannak: más a probléma árvíz, földrengés, közlekedési baleset esetén, vagy amikor leég a Kodály köröndön egy épület. Egy azonos: a katasztrófa érinti azokat az embereket és a beavatkozókat, akik ebben a környezetben vannak.

doboj_2

Kik lehetnek alkalmasak a katasztrófák helyszínén végzett segítőmunkákra?

Olyan embereket kell kiképezni, akik képesek arra, hogy egy ilyen helyszínen megjelenjenek, tudnak az emberekkel bánni és magukra vigyázni. Egy bizonyos idő után váltásra van szükség – mi is emberek vagyunk, és nem könnyű elviselni, amit a helyszínen látunk. Fel kell készülni arra is, hogy nem mindig fogadnak minket barátságosan, hiszen egy károsult ember, aki egy traumát átélt, másként viszonyul a helyzetekhez, durvábban fogalmazhat – a helyszínre érkező segítőknek ezt is kellő önmérséklettel és higgadtsággal kell kezelni.

Milyen lépésekből áll a katasztrófavédelemben résztvevő önkéntesek és alkalmazottak felkészítése?

Most szeptemberben európai uniós projekt keretében indítunk el egy képzést. A jelenlegi rendszerben egy 80 órás tanfolyamot kell elvégezni, amelynél először egy pszichológus által vezetett alkalmassági beszélgetésen vesznek részt a jelentkezők. A tanfolyam elvégzését követően szimulált gyakorlatokat tartunk, majd amikor történik valami, behívjuk a frissen képzetteket éles munkára. Általában heti váltásban és párban dolgozunk. Az igazi tapasztalatokat az éles munka során építi magába az önkéntes. Ilyenkor is van egy tanulási folyamat, hiszen reggelente a feladatok kiadása történik, majd esténként a munka értékelése, megbeszélése.

Milyen feladatokban tudnak segíteni a fiatalok a katasztrófavédelmi tevékenységen belül? Hol lehet leginkább szükség rájuk? 

21 éves kor alatt önálló tevékenységet a dolog sajátos voltára való tekintettel nem lehet végezni a katasztrófavédelemben. Van azonban számos olyan terület, ahol nagy szükség van a fiatalok bekapcsolására. Fontos háttértevékenységeknél számítunk a részvételükre, mint kitelepítés idején a gyermekek foglalkoztatása az ideiglenes szállásokon, a védekezésnél az élelmiszer előállítása és osztása terén, nyilvántartásokat vezethetnek a számítógépes háttérmunkában, a segélyáruk csomagolásában és válogatásában is kivehetik a részüket.

obrenovac_1

Milyen helyszíneken aktívak jelenleg a Máltai katasztrófavédelmi csoportjai?

A vészhelyzet-kezelési terület jelenleg két országban található: Bosznia-Hercegovinában Dobojon és egy Sije nevű településen, amelyeket a Boszna folyó öntött el májusban, és sok ház teljesen víz alá került. A másik segély-koordinációs kirendeltség Szerbiában, Obrenovac városában működik, ahol a Száva folyó egy teljes várost öntött el. A város szélén van egy Dudovi nevű, kisebb családi házakból álló terület, ami a legközelebb található a folyóhoz, ezért ők kapták a legnagyobb csapást. Ezen a két helyen szárítunk házakat augusztus 31-ig.

A Pannon RTV riportja a helyszínről: