Könyvekkel a sztereotípiák ellen

Egy könyvtár, ahol beszélő könyveket kölcsönözhetsz – ez a hely most már nemcsak a tündérmese rajongók álmában létezik. Az élő könyvtárak célja a sztereotípiák, előítéletek és a diszkrimináció csökkentése, valamint a párbeszéd lehetőségének megteremtése.

Sokan álmodoztunk már ilyesmiről: egy könyv, ami a lapjain keresztül beszél hozzánk. Láthattunk már hasonlót a Harry Potterben, ahol az újságok élénkebbek voltak, mint a képzeletünk: a képek állandóan mozognak, és a legfrissebb híreket tudhatjuk meg a felbukkanó szereplőktől. Az Inkheart című német fantasy regényben a leírt történetek valóra válnak, ha bizonyos, különleges tehetséggel rendelkező emberek hangosan olvassák fel a könyveket. Az élő könyvtár ötletét sok ehhez hasonló asszociációval köthetjük össze – és mindegyikben van egy kis igazság.

élő könyvtár1

Fotó: Szöllősi Mátyás

Az élő könyvtár fogalmat először 2000-ben használta egy Dániában rendezett zenei fesztiválon a „Stop The Violence” (Állítsd meg az erőszakot!) nevű fiatalokból álló csoport. Budapesten Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület (Azert7) a hazai viszonyokra adaptálta a módszert, miközben megőrizte az eredeti céljait. „Az élő könyvtár a különböző társadalmi csoportok közti tisztelet kivívására, a párbeszéd elindítására, valamint a sztereotípiák és a diszkrimináció leküzdésére jött létre” – mondja el Magdalena Sitarek, a projekt egyik szervezője.

élő könyvtár2

Magdalena Sitarek (Fotó: Szöllősi Mátyás)

És ez lehetséges a több tonna könyv nélkül is, amire egy „normális” könyvtárban szükség van. Az élő könyvtár egy metafora, amelyben a könyveket hús-vér emberek helyettesítik, akiknek különleges történetei megosztásra várnak. Ahelyett, hogy egy valódi könyvet kölcsönöznél ki, lehetőséged nyílik őszinte beszélgetésekre különböző témákban, miközben feltárul előtted egy másik ember története. A témák sokszínűek, de mindegyikben van valami közös: olyan társadalmi csoportokhoz kötődnek, amelyeknek meg kell küzdenie az ellenük irányuló előítéletekkel és a diszkriminációval.

A bevezetőt olvasva sokakban felmerülhetett a kérdés: „Ez mind szép és jó, de hogy működik?” Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszoljak, most velem tarthattok a legutóbbi élő könyvtár rendezvényre, ahol április elején jártam.

élő könyvtár3

Kazinczy Living Library (Fotó: Szöllősi Mátyás)

Az Élő Könyvtár egy valódi könyvtár koncepcióját követi. Az első nagy különbség, ami azonnal feletűnik, a helyszín. A Kazinczy Living Library eseménysorozatát Budapest legnépszerűbb romkocsmájában, a Szimpla Kertben rendezik meg rendszeres időközönként.

Ahogy belépsz a Szimplába, rögtön egy regisztrációs asztallal találod szemben magad. Hasonlóan egy könyvtárhoz, itt is a személyes adataid (neved, korod, nemzetiséged, stb.) megadásával kell regisztrálnod. Az adatlap kitöltésével azt is vállalod, hogy nem okozol kárt a „könyvekben”, és ugyanolyan állapotban hozod vissza őket, ahogy megkaptad. Tiszteletben kell tartanod a veled szemben ülő ember érzelmeit, és úgy kell bánnod vele, amit fordított esetben te is elvárnál.

A regisztráció után az olvasó segítséget kaphat, hogy megtalálja a számára megfelelő könyvet. Az információs asztalon az összes könyvről megtalálható egy rövid leírás, különböző témák szerint csoportosítva. A témák közt szerepel a migráció, az LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek), a hajléktalanság, a vallás és még sok minden más. Az összefoglalókat a „könyvek” írják saját magukról, és a külföldi érdeklődőkre tekintettel angolul is olvashatóak a szövegek.

Ezenkívül az infóasztalnál a látogató további részleteket tudhat meg azokról a civil szervezetekről, akik részt vesznek a program szervezésében, valamely „könyvet” érintő társadalmi problémával foglalkoznak. A „könyvek” közül sokan az élő könyvtár programon túl is aktív részesei a társadalmi párbeszédnek, különböző szervezeteken keresztül küzdenek a sztereotípiák és a diszkrimináció ellen.

élő könyvtár4

Fotó: Szöllősi Mátyás

Szerzek egy mappát, és leülök. Az összefoglalókat nézegetve sok érdekes történet tárul fel előttem. Beleolvasok egy indiai srác, Ramir történetébe, aki egy multinacionális cégnél dolgozik, családjával együtt járja a világot, de ahhoz, hogy elvehesse feleségül élete szerelmét, át kellett törnie a kultúrája merev szokásain.

Továbbolvasom a leírásokat. Találok egy másik történetet egy Anna nevű zsidó lányról, aki holokauszt túlélők gyereke, és máshogyan éli meg a zsidó kultúrát, mint amire számítanánk.

A következő összefoglalót kétszer is végigolvasom, nem hiszek a szememnek. Csurika már 14 éves korában szenet lapátolt egy gyárban, most hosszú ideje hajléktalanként él az utcákon, és jelenleg Fedél Nélkült árul.

élő könyvtár5

Fotó: Szöllősi Mátyás

Ezután egy lengyel férfi, Arkadiusz életéről olvasok, aki 2001-ben költözött Budapestre, ahol megismerte barátját: 2009 óta lakik együtt párjával, és pótapaként nevelnek egy örökbefogadott kisgyereket.

Nehéz a döntés. Melyikkel kezdjem? Átmegyek az asztalhoz, és kikölcsönzöm az egyik könyvet.

Hogy melyiket? A következő cikkünkből kiderül.

Felix Müller
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat EVS önkéntese