theresa gross

Külföldi kísérlet a kezdeteknél

Van, akinek a környezetváltás kalandvágyból indul, és egy fontos tanulási folyamat részét képezi, másoknak viszont a nehéz helyzetből való kiút egyik módja lehet. Teheresa arról mesélt, mit jelent a segítségnyújtás saját életében, és miért lehet fontos ez a segítség egy máltais játszótérre érkező kisgyereknek.

Milyen projekten vettél részt, és melyik városban dolgoztál?

Miskolcon éltem, az ottani jezsuita gimnáziumban tanítottam németet. A hét egyik napján egy másik német önkéntessel együtt egy kis falu általános iskolájában dolgoztam. Matek és filozófia tanár szeretnék lenni, ezért a munka terén nagyon sokat tanultam ebből az évből. A tanítás mellett délutánonként szociális munkát végeztem a szeretetszolgálatnál: óvodákban segítettem, és két nénit látogattam rendszeresen, vásároltam nekik, beszélgettünk.

theresa gross

Miért Magyarországot választottad?

Elsősorban nem a konkrét projekt motivált, hanem a helyszín: mindenképp Kelet-Európában szerettem volna dolgozni – Nyugat-Európa túlságosan hasonlít Németországhoz, nem látsz akkora különbségeket. A küldő szervezetemnél csak annyit mondtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni, esetleg egy iskolában. Elmesélték, miről szól a miskolci projekt, és tetszett a koncepció, ezért végül ezt választottam.

Hogy tudtál a nyelvi akadályokkal megküzdeni?

Az iskolában, ahol tanítottam, nem beszélhettem magyarul, fontos volt, hogy a gyerekeknek csak németül tartsam az órát. Így nem is volt feltétlenül szükséges, hogy megtanuljak magyarul, de nagyon érdekelt a nyelv, ezért a szabadidőmben sokat foglalkoztam a nyelvtanulással. Az idősekkel, akiknek segítettem, és a játszótérre érkező gyerekekkel pedig magyarul kellett beszélnem. Az első négy hónap nagyon nehéz volt: először az alapokat kell megtanulnod, és az összes szó nagyon más, mint németül vagy angolul.

Theresa 2

Mi a véleményed az elmúlt egy év alapján a Máltai Szeretetszolgálatról?

Az iskolai projekt nem kapcsolódott szorosan a Máltaihoz, de az autót, amit használtam, ők biztosították, sok mindenben támogattak, és a tréningeken is együtt vettünk részt a máltás intézményekben önkéntesekedő külföldi fiatalokkal. Most, a nyári szünetben, amikor a tanítás véget ért, az egyik játszóterükön dolgoztam Miskolcon. Szerettem ezt a munkát, nagyon jó kezdeményezésnek tartom: sok cigány családból vagy szegényebb háttérből származó gyerek jött ide, és az egész napot a játszótéren tölthették. Az itt dolgozó nevelők is nagyon kedvesek voltak, változatos programokat szerveztek a gyerekeknek.

Milyen tapasztalat volt hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozni?

Néhány gyerek sorsa nagyon szomorúvá tett. Sokaknak nincs igazán lehetőségük kitörni a környezetükből. Rossz érzés volt, hogy ezen nem tudunk változtatni. Az általános iskolában is az volt az érzésem, hogy bár a gyerekek nagyon kedvesek és barátságosak, mindig kíváncsiak voltak ránk, mégis sokszor nagyon nehéz volt hatni rájuk. Próbáltuk őket németre tanítani, de úgy éreztem, nem tudunk hosszútávon változtatni a helyzetükön.