Milyen választ adhatnak a szeretetszolgálatok a menekültkérdésre?

„Nekünk álláspontunk nincs, küldetésünk van. A küldetés pedig a rászoruló emberen segíteni.” A magyarországi szeretetszolgálatok vezetői beszélgettek a migrációs hullámban betöltött szerepükről, a teljesített és a rájuk váró feladatokról, valamint a menekültkérdés súlyos dilemmáiról.

A Máltai Fiatalok ősszel kezdődött programsorozata, a Coffee To Go – Az önkéntesség új formája elérkezett harmadik alkalmához. Migráció – Befogadás határon innen és túl címmel tartottak kerekasztal beszélgetést napjaink egyik legvitatottabb társadalmi-politikai kérdéséről, a menekültválságról. A teljes beszélgetés a cikk végén meghallgatható.

Fotó: Görbe Fanni (A képre kattintva elérhető a teljes fotóalbum)

A magyarországi szeretetszolgálatokat az elmúlt fél évben rendszeresen érték támadások a menekültüggyel kapcsolatos szerepvállalásuk miatt. Most egy asztalhoz ültek a szervezetek vezetői, és őszintén beszéltek kétségeikről, a hatékony munkát megnehezítő tényezőkről, valamint félelmeikről és reményeikről a jövőt illetően.

„A menekültek megérkezésével teljesen új probléma jelent meg Magyarországon. Bár a legtöbben továbbmentek Németország felé, hosszú távon mindenképp több menekült lesz, mint eddig, és nekünk segíteni kell őket” – mondta el Ghyczy Gellért, a Baptista Szeretetszolgálat módszertani munkatársa. „A szakmánk eddig még nem nagyon tudott erről a témáról megfelelő keretek közt beszélni. Sokszor megdöbbenek, hogy a hajléktalan-ellátásban dolgozó szociális szakemberek egy része ugyanolyan előítéletesen tud gondolkozni a menekültekről, mint az utca embere a hajléktalanokról. Pedig a szociális munkás pontosan tudja, milyen alaptalan butaságokat mond az átlagember a hajléktalanokról – ő mégis ugyanezt teszi a menekültek kapcsán.”

Fotó: Kovács Bence

„Nekünk álláspontunk nincs, küldetésünk van. Mégpedig az, hogy a rászoruló emberen segítsünk” – idézte Kozma Imre atya irányadó mondatát a menekültkérdéssel kapcsolatban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Győri-Dani Lajos. „Soha nem volt dolgunk, hogy azt nézzük, hogy a segítségre szoruló ember egyébként hibás, nem hibás, jó vagy rossz. Amikor a mentőseink kivonulnak egy balesethez, akkor nem kérdezik meg, hogy ne haragudjanak, ki volt a hibás? Mert akkor őt most nem vinnénk el… Az ítéletalkotás nekünk ezekben a pillanatokban nem dolgunk. Éhes vagy? Kapsz enni. Fáj a lábad? Megnézem. Egyszerűen odamegyünk és segítünk.”

Fotó: Kovács Bence

Győri-Dani Lajos hozzátette, hogy ilyenkor egy nagy szervezetnek olyan felelősségei is vannak, amelyekkel mozgalomszerű szervezeteknek még nem kell számolniuk. Mikből fakadtak a félelmeik a kezdetekben? „A Közel-Keleti országokkal nekem volt a legtöbb tapasztalatom, és tudtam, mennyire megnehezítik a vallási és kulturális különbségek a segítségnyújtást. Jól kell ismerni a szabályokat ahhoz, hogy a segítők megfelelően tudjanak reagálni bizonyos helyzetekre, az orvosok és az ápolók tudják, hogy közelíthetnek a nőkhöz, férfiakhoz, gyerekekhez.”

Az aggodalmak másik összetevőjeként a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a helyzet súlyos átpolitizáltságát látta. A politika leegyszerűsítette a kérdéseket, és a menekültekre használt mindegyik definíció (illegális migráns, gazdasági bevándorló, stb.) érzelemmel telített lett. Ezt Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese is megerősítette: „az elején önkénteseket is azért volt nehéz találni, mert a szélsőjobb retorikája azt sugallta, hogy ne nagyon akarjanak segíteni ezeken az embereken. Akik mégis belevágtak, találkoztak a családokkal, látták a problémáikat, egyre inkább érzékenyültek a téma iránt. Saját tapasztalataikat ezután elmondták másoknak, így sikerült új embereket is bevonni. Most már van egy olyan önkéntes bázisunk, akiket egy esetleges következő hullám esetén tudunk mozgósítani.”

Fotó: Lázár Alpár

Önkénteseit és munkatársait minden szeretetszolgálat a maga erősségei alapján szervezte be. A szervezetek ott segítettek, ahol tudtak, és ahol úgy érezték, szükség van rájuk. A Magyarországon egy időben tartózkodó menekültek száma, a feladatok típusa és a fő helyszínek szerint különböző szakaszokat lehet elkülöníteni az elmúlt hónapok eseményeiben.

Fotó: Majoros Árpád

Július előtt még kisebb számban érkeztek a menekültek hazánkba. A Baptista Szeretetszolgálat már a krízis előtt foglalkozott a kérdéssel. Tavaly egy pályázat segítségével létrehoztak egy családok átmeneti otthonát, ahol elsősorban menekült és oltalmazott családok laknak, és amelynek elsősorban a társadalmi integráció a célja. Ahogy a nyár folyamán egyre több egyedülálló menekült érkezett, sikerült elkülöníteniük egy részleget számukra egy másik intézményükben. Emellett ők is részt vettek a karitatív akciókban, élelmiszercsomagot osztottak, tolmácsokat biztosítottak, önkéntes orvosaikkal az elsősegélynyújtásban segítettek, csakúgy, mint a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat.

A helyszín pedig a különböző időszakokban állandóan változott: először a belépő oldalon, Röszkén kapcsolódtak be a nagyobb szervezetek, majd amikor menekültek tömegei érkeztek Budapestre, a pályaudvaroknál segítettek. Később a déli határszakaszoknál és a nyugati országrészen volt jelen az összes civil szervezet. Ahogy Magyarország lezárta a határt, a szeretetszolgálatoknak is a nemzetközi terep maradt. Osztrák, szerb, horvát és szlovén területeken segítettek hosszabb-rövidebb ideig.

Fotó: Majoros Árpád

Eközben a hosszú múlttal rendelkező szervezetek mellett a feladatok eltérő jellege és egyre növekvő száma miatt új szervezetek is alapultak. A beszélgetésen részt vett Solymoskövi Luca, a szeptemberben indult Jezsuita Menekültszolgálat szakmai koordinátora is. „Mi nem egy gyorsan mozgó NGO vagyunk, akik azonnal kint vannak, és visznek egy pohár vizet a menekülteknek. Igyekszünk a képzés és az oktatás felől megközelíteni a problémákat, és felépíteni egy menekültek és migránsok részére alkalmazható integrációs programot.”

A Jezsuita Menekültszolgálathoz a kezdetektől sok segítő szándékú ember csatlakozott, ez terelte őket abba az irányba, hogy konkrét akcióban is részt vegyenek. A fóti gyermekotthonban tömegesen jelentek kísérő nélküli fiatalok, akiket nemzetközi jog véd, ezért nem lehet őket kiengedni az országból. Az iszlámok jelentős ünnepe, a Mubarak alkalmából az újonnan alakult szervezet önkéntesei 120 gyerekre főztek a fóti otthonban.

Fotó: Majoros Árpád

„A jelenség egész Európát társadalmi, gazdasági, szociális kihívás elé állítja, ami nekünk is komoly feladatokat fog adni” – összegezte a helyzetet Győri Dani-Lajos. „Jövő év végére mondanak még 3 millió embert, ami már abból látszik, aki készülődik vagy úton van. És akkor sem lesz vége. Nem látszik, hogy mikor fogy el a sor, pedig már abban sem voltunk igazán sikeresek, hogy a korábban bevándorló tömegeket szakszerűen és hatékonyan integráljuk. Európa feladata, hogy megpróbáljon az embereknek segíteni abban, hogy a saját hazájukban, saját közösségükben legyenek képesek élni. Nincs más út, mint hogy elképesztő nagy áldozatokat vállaljunk, és a sor végét valahol megállítsuk.”

Fotó: Majoros Árpád

„Azoknak az embereknek, akik mégis úgy döntenek, hogy Magyarországon maradnak, rengeteg mindennel kell megküzdeniük” – tette hozzá Ghyczy Gellért a hazai jövőképről beszélve. „Meggyőződésem, hogy aki jól érzi magát egy társadalomban, megtalálta a maga számítását, az beilleszkedik, és dolgozni fog. Persze lesznek olyan szokásaik, amik megmaradnak. De meg kell erősíteni őket abban, hogy azokat a területeket, amelyekben kulturálisan vagy személyes kompetenciák miatt jól teljesítenek, ki tudják használni. Viszont, ha azt érzik majd, hogy itt nem jutnak hozzá az alapvető dolgokhoz, akkor abból egy komolyabb konfliktus is lehet. Ezért tartom fontosnak, hogy beszéljünk ezekről a dolgokról, és legyen egyfajta nyitottság bennünk arra, hogy az újonnan érkező embereknek megadjuk az esélyt.”

Fotó: Görbe Fanni

Győri Dani-Lajos egy üzenettel bocsájtotta útjára a beszélgetésre összegyűlt fiatalokat: „Az egyszerű válaszokban sok részigazság van, de ennél tovább kell gondolni a dolgot. Próbáljátok meg az egészet árnyalni magatokban. Nem feltétlenül cél, hogy a félelmeitekre (amik egyébként lehetnek jogosak) a legegyszerűbb magyarázatot adjátok. Vállalkozzatok a bonyolult válaszokra!”

Szakszon Réka / ROOSTERGNN