Önkéntes vagyok, nem turista

A külföldi országok valódi megismeréséhez nem a betonszállodákon és az utazási irodák ajánlatain keresztül vezet az igazi út. Európa és a világ számos olyan nemzetközi programot kínál, amelyekkel mélységeiben és részleteiben beleláthatunk az idegen vidékek kultúrájába, szokásaiba, és kapcsolatot építhetünk ki az ott élő emberekkel. Adányi László, a nemzetközi fejlesztés munkacsoport vezetője arról mesélt, honnan indult és merre tart a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a külföldi önkéntesség területén.

Hogy kezdődtek el a nemzetközi programok a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton belül?

21-22 évvel ezelőtt felmerült, hogy milyen jó lenne, ha Európában a fiatalok utazhatnának, megismerkedhetnének egymással, felfedezhetnék egymás kultúráját. A békében élő európai emberek közösségére irányuló törekvést próbálták ezzel erősíteni. Németországban egy jezsuita atya vezetésével létrehozták az Initiative Christen für Europa (ICE) egyesületet, és elkezdtek német fiatalokat küldeni külföldre. A kezdeményezést elindító atya találkozott egy magyar hölggyel, a Németországban élő emigráns Muskovszky-Csapó Judittal, aki nyugdíjasként visszajött Magyarországra – ő honosította meg hazánkban a programot a Máltai Szeretetszolgálat keretein belül. Német önkéntesek jöttek ide, valamint magyar fiataloknak szerzett lehetőséget, hogy Németországban dolgozhassanak, megtanuljanak egy nyelvet, és világot lássanak.

trening3

Mennyire számított ez nagy előrelépésnek a rendszerváltást követően?

Magyarország a ’90-es évek előtt be volt zárva, és a múltban kialakult provinciális szemlélet még máig is nagyon érezhető: sokan nem beszélnek idegen nyelveket, ezért nem tudják elolvasni a külföldi oldalakat, újságokat, ahonnan újabb információhoz lehet jutni. Ha elutaznak, akkor be vannak kényszerítve a háromcsillagos betonszállodák falai közé és a fapados légitársaságok utasainak soraiba. Külföldön nem tudnak beszélgetni az emberekkel, a személyes kapcsolatok nélkül pedig nehéz új ismereteket szerezni egy idegen országról. Ezen az alaphelyzeten többek közt a nemzetközi programok és ifjúsági cserék is tudnak változtatni.

Hogy alakult a nemzetközi önkéntesség rendszere az évek során?

Fokozatosan intézményesült az önkéntesség. Az Európai Unió létrehozta a Fiatalok Lendületben (Youth in Action) elnevezésű programot. Az országokban létrejöttek olyan irodák, amelyek pályázatokat írtak ki, ahova a civil szervezetek jelentkezhettek. Bizonyos szabályok persze társultak a pénzösszegekhez, de a program megőrzött egyfajta rugalmasságot. A keretek inkább a lehetőséget adják meg, nem szorítják be annyira a pályázókat. Azt gondolom, hogy ez az Európai Unió egyik legsikeresebb programja.

Milyen országokkal van jól kiépített nemzetközi kapcsolata a Máltai Szeretetszolgálatnak?

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatot a németekhez fontos történelmi szál fűzi: az 1989-es határnyitás, az NDK menekültek befogadása is hozzájárult a jó viszonyhoz. A kezdetekben, a ’90-es évek elején ezért leginkább Németországgal alakultak ki a kapcsolatok, Franciaországba pedig 2005 óta küldünk önkénteseket. Mióta két-három éve megörököltem ennek a programnak a vezetését a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton belül, elkezdtük kitágítani a horizontot, hiszen sok fiatal szeretne más országokba eljutni Németországon kívül is. Kapcsolatokat építünk ki Anglián, Németországon és Franciaországon kívül Belgiummal, Horvátországgal, valamint vannak lehetőségek Lengyelországban, Albániában, Bulgáriában, sőt, Afrikában és Sri-Lankán is lehet önkénteskedni. Olyan fiatalokkal foglalkozó szervezeteket keresünk fel, akik szívesen dolgoznak velünk, és nyitottak a mi munkánkra, lehetőségeinkre. A feladataink közé tartozik, hogy népszerűsítsük Magyarországot és a Máltaihoz kapcsolódó fogadó szervezeteket. Mostanában például egyre több spanyol fiatal érkezik hazánkba, és minden új helyszínnel megnyílik egy út a magyar önkéntesek előtt is.

trening1

A Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz érkező külföldiek milyen témájú projekteken vehetnek részt?

A projektek kötődnek a mi tevékenységünkhöz, ami döntően szociális, de emellett kiemelkedő az egészségügyi és az oktatási feladatkör is. Kínálunk romák felzárkóztatásával kapcsolatos programokat, vannak akkreditált helyeink ifjúsági klubokban, általános iskolákban, Máltai játszótereken. Ezenkívül a hajléktalan ellátásban (bentlakásos és nappali ellátást nyújtó intézményekben) dolgozhatnak, valamint idősekkel vagy fogyatékkal élőkkel is foglalkoznak önkéntesek. Van egy otthoni beteglátogató szolgálatunk, ahol a fiatalok idős emberekhez járnak ki, elkísérik őket orvoshoz, elmennek bevásárolni, beszélgetnek velük – erre a feladatra különösen alkalmasak a németek, hiszen az idősebb generáció tagjai Magyarországon inkább németül tudnak, mint angolul. A kínálatunk nemcsak témájában, hanem földrajzilag is változatos: Budapesten kívül is számos városban van fogadó helyünk: dolgoznak külföldi önkénteseink Fehérgyarmaton, Kazincbarcikán, Debrecenben, Miskolcon, Kecskeméten, Győrben, Keszthelyen, Nagykanizsán.

onkentesek

A magyar önkéntesek is ilyen sok területből és projektből válogathatnak külföldön?

Külföldön is széles a kínálat. Jelenleg vannak magyar önkéntesek német állami, önkormányzati intézményekben, valamint különböző civil szervezeteknél, amelyek egy részét egyházi fenntartók működtetik. Önkénteskednek ifjúsági klubokban, iskolákban, a Bárka közösség korábban már említett lakóotthonában, ahol fogyatékos és egészséges emberek élnek együtt. A német szervezet, akikkel szoros kapcsolatot ápolunk, Drezdában működik, ebből következően a környéken, Szászországban sok önkéntest el tudnak helyezni. Sikerült már frankfurti irányban is terjeszkedni, és továbbra is bővítjük a lehetőségeket. A Strasbourg melletti francia szervezet pedig az egész országot lefedi: Párizsban, Cognacban, a tengerpart különböző szakaszain is vannak magyar önkéntesek.

Hogy találhatják meg a magyar fiatalok a Máltai Szeretetszolgálatot, mint EVS-es küldő szervezetet?

Egyszerre több csatornán zajlik a megkeresés. Az EVS rendszere különböző adatbázisokból áll, amelyeken keresztül el szoktak jutni hozzánk a fiatalok. Aki érdeklődik, előbb-utóbb rátalál a listára, ami a küldő és fogadó szervezeteket tartalmazza országokra és a projektek témáira lebontva. Lehet ifjúsági klubokban dolgozni, gyerekekkel vagy idősekkel foglalkozni, fogyatékkal élőket ápolni, de művészeti és médiaprojektek is vannak – nagyon széles a spektrum. A másik csatorna a széles nyilvánosság: a jelentkezésre való felhívást a határidőkhöz ütemezve nyilvánosságra hozzuk az interneten, valamint különböző levelezési listákon. A hír terjesztésében segítenek az intézmények dolgozói, önkéntesei és azok a fiatalok, akik már voltak kint külföldön. A legjobb propaganda ugyanis a szájhagyomány, és mivel több mint tíz éve küldünk és fogadunk önkénteseket, sok száj tudja reklámozni a tevékenységünket, ami terjed az országban. Fontosabbnak tartom a minőséget, azaz hogy minél jobb küldő és fogadó helyeket találjunk, de természetesen az is számít, hogy minél többen eljussanak hozzánk.